Alig 50 ember a helységben. De ez a majdnem 50 ember valamiért lejött, úgy döntött, inkább kimozdul ezen a januári hideg-havas-fagyos estén, mert szeretne kapni néhány kellemes, elgondolkodtató, szeretetteljes pillanatot, amit Dráni nyújt nekünk. Inkább szomorú, néha vicces, párszor tragikomikus, de mindig emberi az ő jelenléte, gondolatai. Azért is szeretem az ő művészetét, mert helyettem is elmondja, pontosabban Ő el tudja mondani, amit én nem.
Módosítás dátuma: 2010. január 24. vasárnap, 19:54
Couchsurfing – tegyük jobbá a világot!
2010. január 19. kedd, 16:54
Kb. két éve regisztráltam és lettem tagja annak az egyre méretesebb online közösségnek, ami a www.couchsurfing.com oldalon érhető el. Az oldal lényege, hogy kapcsolatot teremtsen a világ különböző tájain élő emberek között, és segítse az utazókat. Az utazás jó dolog – de többnyire drága. Ezért mindenki szeret olyan lehetőségeket találni, amivel a költekezés jelentősen csökkenthető. Ha a couchsurfing-en (vagyis CS-en) regisztrálsz, több szerepet is bevállalhats
Lehetsz például szállásadó, vagyis „host”. Ez azt jelenti, hogy fel tudsz ajánlani egy helyet, ahol a fáradt utazó aludhat, persze ingyen. Nincsenek nagy igények, sokan megelégszenek a földön alvással is, az sem feltétlenül baj, ha többekkel kell egy szobában aludni. A hostnak igazából semmibe sem kerül, az utazónak viszont nagyon nagy segítség.
Ha nincs lehetőséged arra, hogy elszállásolj embereket, viszont szívesen találkoznál külföldiekkel és mutatnád meg nekik a helyet, ahol élsz, akkor választhatod a „guide” szerepet. Lehet találkozni akár csak egy beszélgetés erejéig is az illetővel, de napokat is együtt tölthettek, megmutatva a bennfentes dolgokat, olyan eldugott helyeket, amik nem feltétlenül vannak benne az útikönyvekben.
Ha pedig te vagy az utazó, akkor vendégként („guest”) kereshetsz olyan embereket, akik szívesen elszállásolnak vagy vezetnek körbe a városukban
Módosítás dátuma: 2010. január 24. vasárnap, 18:17
A Szellemek Hegyén innen, az Arany Háromszögön túl - MÚLT I.
2010. január 17. vasárnap, 12:44
Bayer István professzor Drogok és emberek című könyve alapján összeállított cikksorozatunk második része.
A drogkérdés időben és térben is meglehetősen kiterjedt. Földrajzilag szinte alig találunk olyan országot, ami így vagy úgy ne lenne érintett a drogkérdésben. Időben pedig a drogtörténet több ezer évet ölel át, hiszen a drog egyidős az emberi faj megjelenésével.
A drogok megítélése országonként és korszakonként is eltérő volt és állandóan változott. Míg manapság a szaklapok tele vannak tudományos kutatásokkal, kísérletileg megalapozott elméletekkel, addig évezredekkel ezelőtt legendákat szőttek a ma üldözött varázsszerekről.
Az egyik ilyen legenda Thaiföld és Burma hegyvidékeinek őslakosaitól származik, akik a Szellemek Hegyén, a máktej varázsának rejtélyes birodalmában éltek és az ópium rendszeres használói voltak. Úgy tartották, hogy egy napon egy fiatal harcos rátalált Nin álomhercegnő sziklák között rejtőző palotájára. A hercegnő megajándékozta őt bódító ölelésével, így a fiú megízlelhette a szerelem csodálatos gyönyöreit. Amikor bódulatából feleszmélt, egyedül találta magát a hegyek közt. Gondolatai újra és újra visszatértek a hercegnőhöz, és szomjazta a vele átélt gyönyört. Hamarosan megházasodott, ám ez sem feledtette vele Nin hercegnőt. Egyik éjjel a fiú azt álmodta, hogy a palota porig égett, s a hercegnő így szólt hozzá: "Ne veszítsd el a reményedet! A romok alatt megleled a szeretett nő szívét, egy gyönyörű áttetsző követ. Keresd meg, és újra teljesül a csoda!" A harcos meg is találta a követ, hazavitte, és az minden éjjel átváltozott Nin hercegnővé. Egyik éjjel azonban a harcos felesége rájött a titokra és másnap mérgében úgy földhöz vágta a követ, hogy az ezernyi apró darabra hullott. A darabok magokká változtak és rögtön különös virágok hajtottak ki belőlük, a mák virágai. Egyik éjjel ismét megjelent Nin a harcos álmaiban és egy utolsó tanácsot adott neki: "Ha enyhíteni akarod fájdalmadat, akkor gyűjtsd össze a mák virágából kicsorduló nedvet, szippantsd fel, szívemből fakad az, s egy múló pillanatra újra átélheted szerelmünk gyönyöreit…"
Módosítás dátuma: 2010. január 24. vasárnap, 18:55
Mit kezdjünk a nyílt drogszcénával?
2009. december 02. szerda, 19:05
Milyen lehetőségek előtt áll a VIII. kerületben kialakult narkógettó, erre a kérdésre keresi a választ Sárosi Péter a Drogriporter főszerkesztője.
Számos versengő politikai szabályozási modell közül választhat Magyarország. A zéró-tolerancia modell kínált lehetőségekre hasznos példa lehet az USA, Oroszország, Svédország, Ázsia. Az ártalomcsökkentő-modellben rejlő tapasztalatokat pedig Nyugat-Európa, Kanada, Ausztrália vagy akár Dél-Amerika példája szolgáltatja.
Ezen modelleket és eredményüket mutatja be Sárosi Péter az 2009. évi AIDS világnapon az „Intravénás droghasználói szcénák a Józsefvárosban címmel, megrendezett konferencián tartott előadásában. (A teljes előadás két részben hallgatható meg.)
Az előadás folytatását nézd meg a tovább gombra kattintva.
Módosítás dátuma: 2010. január 21. csütörtök, 17:44
NARKOGETTO - Avagy azok akik az ANTSZ szerint talán nem is léteznek
2009. december 02. szerda, 00:47
Aranka úgy véli, a VIII. kerületi narkógetto csupán egy elszigetelt kisebbség problémája.
A Kék Pont Alapítvány 2009. december 1-én, kedden, az AIDS Világnapján egy konferencia keretében ismételten megpróbálta tájékoztatni Józsefváros döntéshozóit az Alapítvány Kálvária téri ártalomcsökkentő programjának aggasztó tapasztalatairól. Sajnos a kerület felelőseinél ezúttal is süket fülekre találtak a civil szervezet munkatársai.
Mi, a Fűnyírók azonban elmentünk az „Intravénás droghasználói szcénák a Józsefvárosban" címmel, megrendezett konferenciára és rögzítettük az elhangzottakat.
Reméljük, hogy összeállításunk valamennyi "rendkívül elfoglalt prominenshez" eljut az Interneten keresztül. Ha ez megtörténne, akkor a VIII. kerület "hatalmasságai" is értesülhetnének - kényelmes hivatali karosszékükben - a reájuk váró sürgős tennivalókról. Sőt, összeállításunk hatására talán még ahhoz is megjönne a kedvük, hogy érdemben segítsék a főváros egyik legsikeresebb és legelismertebb non-profit szervezetének közhasznú misszióját. Hiszen mi is lehetne fontosabb számukra?
Módosítás dátuma: 2009. december 02. szerda, 16:25
XboxKlub Karácsonyi Adományozási Akció 2009
2009. november 24. kedd, 17:22
Az XboxKlub idén is felvállalja a már-már hagyománynak számító karácsonyi adományozási akció megszervezését.
Mit is jelent ez?
Azt, hogy az Xboxklub eddig több alkalommal is kiválasztott egy intézményt az országban, ahol olyan gyerekek vannak, akik valamilyen formában a karácsonyt, mint fogalmat másként kell ünnepeljék, mint mi, átlagos emberek. Olyan gyerekek, akik gyermekotthonokban, vagy kórházban kénytelenek ünnepelni ezt a szép ünnepet.
A tavalyi adományozásról ITT és ITT lehet olvasni, így azt is láthatjátok, nem a szervezők zsebelik be az adományokat.
Úgy döntöttek, idén is kiválasztanak egy olyan intézményt, ahol olyen gyerekek vannak, akiknek a karácsony szülök vagy család nélkül telik el, mert a sors úgy hozta számukra.
Idén a válogatás után a Monosbéli Gyermekotthont választották ki a Szervezők, így őket fogják támogatni. Közel 60 gyermekről van tehát szó. A kezdeményezésről bővebben az alábbi linkre kattintva lehet olvasni.
November utolsó péntekén tartják világszerte a Ne Vásárolj Semmit Napot, amit nálunk is megrendeznek immár 8 éve. Idén november 27.-re esik a jeles nap, amikor a csilingelő Family Frost autók dallamára fütyürésznek az emberek országszerte és dúdolják, hogy Ne Vásárolj Semmit Nap!
Legalább ezen a napon próbáljunk meg úgy élni mintha nem a fogyasztás növelése lenne gazdaságunk és személyünk legfőbb célja. Próbáljuk meg felhívni a tízes csomag túrórudit vásárló barátaink figyelmét, hogy ez többe kerül mintha egyet vennének és amúgy is meg fog romlani. Próbáljunk meg aznap nem venni semmit és próbáljuk meg terjeszteni az igét, hogy így tegyen minél több embertársunk a világban. No meg persze ügyeljünk, hogy kötelező fogyasztás ünnepére -amit mostanában összekevernek valami srác szülinapjával- hasznos holmikat ajándékozzunk. Szerettünk valószínűleg többet fogja használni a 100Ft-os répahámozót, mint a fröccsöntött jász ólt és még eszébe is jutunk miközben hámoz, rágcsál vagy megvágja magát. A lényeg, hogy csak olyan terméket vegyünk meg amire valóban szükségünk van, ne akarjunk azért pénz költeni mert mások azt akarják és sulykolják.
Idén készüljünk a NE VÁSÁROLJ SEMMIT NAPra a Bevásárlók éjszakájával!
Részletes információt kaphatsz a rendkívüli eseményről a cikk folytatásában a "Bővebben" gombra kattintva.
Bayer István professzor Drogok és emberek című könyve alapján összeállított cikksorozatunk első része.
Úgy gondoltuk, hogy cikksorozatot indítunk arról, milyen szerepet is játszottak, hogyan voltak jelen az emberi faj történetében a drogok… vagyis a kábítószerek... vagyis a különféle tudatmódosító szerek… Na akkor most miről is van szó?
Az első kérdés, ami felmerül, hogy mindenki ugyanarra gondol-e, amikor azt mondjuk „drog”. A híres gyógyszerészprofesszor, Bayer István írja „Drogok és emberek” című könyvében, hogy a kör négyszögesítése egyszerűbb feladat, mint hogy olyan örökérvényű, mindenki által elfogadott meghatározást (drogdefiníciót) találjunk, amibe egyformán belefér a koffein, az alkohol, a dohány, a heroin, az LSD, a kannabisz, a gyógyszerek, a különféle gombák és több száz egyéb szer – olyanok, amiket már jól ismerünk és olyanok, amiket kevésbé.
Módosítás dátuma: 2010. január 17. vasárnap, 13:36
Mitől leszünk gazdagok? II.
2009. szeptember 07. hétfő, 10:35
Amikorra azonban a gyermekek kikerülnek a családból, már szinte áthidalhatatlanok az adott generáción belüli különbségek. Egy átlagon felüli genetikai adottsággal rendelkező fiatal a periférián találja magát, míg egy kedvezőtlenebb genetikai adottságokkal rendelkező, leküzdve hátrányát, sikeres életpályán haladhat előre. Az azonban még kevéssé ismert, hogy a "programozás" leginkább jövőt befolyásoló részét nem is az átadott ismeretek, hanem a letöltött viselkedési normák alkotják.
Bayer István professzor Drogok és emberek című könyve alapján összeállított cikksorozatunk második része.
