„Mert teljesen más ember vagy mint én, de mégis ugyanolyan."

Egy alapgondolat a barátság világából. Abból a világból, ahol az igaz barátok majdnem olyanok, mint a testvérek. Egy olyan kapcsolat ahol erős a kötelék. Olyan erős hogy fél szavakból és pillantásokból képes az ember tudni azt, hogy mi jár a másik fejében. Szerencsésnek tarthatjuk magunkat, ha legalább egy embert találunk, akire azt mondhatjuk, hogy igen ő a barátom! Akit elfogadok olyannak amilyen. Nem erőltetem változásra. Mert nem is akarom megváltoztatni. Mert talán pont az a lényeg hogy a két különböző ember kiegészítve a másikat alkot egyet.

A barátság az, amit az ember ingyen ad, nem méri kilóra, és nem érdemli meg bárki. Mondhatni, talán az egyik legfontosabb emberi kapcsolatok egyike. Mivel lehetne még leginkább kifejezni? Az alábbi pár kifejezést találtam:

Egy barát talál nekem mindig időpontot a naptárjában.

Egy barát képes felhozni barátját a legmélyebb pontról is.

Egy barát, aki mindent tud rólad, és mégis szeret.

Egy barát, aki a hátad mögött is csak jó dolgokat mond rólad.

Egy barát olyan képességgel rendelkezik, hogy megérzi, mikor van a másiknak pár biztató szóra.

Egy barát nem egy nagy dolog miatt barát, hanem a sok apróság teszi igazán naggyá.

Egy barát az összeveszés után már nevetve mondja hogy mekkora butaság volt.

Egy barát nem morog azon, hogy éjjel felhívod, mert rossz passz miatt nem tudsz aludni.

Egy barát, ha nem is találkozunk gyakran, de hónapok után is ugyanonnan folytatjuk.

És még sorolhatnám tovább azokat a dolgokat, ami miatt barátság a barátság. Köszönöm azt, hogy nekem is van! S talán még szerencsésebb is vagyok, mert nem csak egy embert tudhatok igazán annak. Nem kell mindenáron keresni a nagy barátságot, mert az idővel úgyis rád fog találni. Tudni fogod és érezni, hogy ez egy igazán különleges kapcsolat kettőtök közt. S ne félj megfogni barátod kezét a nehéz helyzetben. Mert a kötelék, a kapocs az amire szüksége van mindenkinek.

Berta Péter
Zama's blog