| Beszélgetés Steiner Kristóffal |
| Írta: Berta Péter |
| 2012. február 07. kedd, 00:00 |
|
Először is azzal kezdeném, hogy miként jött az ötlet arra, hogy egy újabb könyvbe vágd a fejszédet?
A Lélekbonbon ötlete akkor született meg a fejemben, amikor Londonban lakva elkezdtem apró jegyzeteket késziteni a mindennapjaim során. Mire a Goldsmith Egyetemen végzett kurzusomnak vége lett, egy egész zacskónyi ilyen jegyzetem volt, ezeket pedig Tel Avivba költözvén egy régi réz bonbonierbe szórtam ki. A többi már magától jött... Mondhatni talán az egyik legfeltűnőbb legdekoratívabb borító, amivel valaha is találkoztam. Kinek az ötlete volt? Köszönöm, nagyon örülök, hogy igy látod, szerintem is csodálatos lett a megvalósitás. Az ötlet az enyém volt, a cimhez alkalmazkodva egy cukorkákból készült mandalát álmodtam meg. A mandalákat Tibetben a buddhista szerzetesek készitik, szines homokból, majd amikor a hosszas munka után elkészül a mű, egy meditáció kiséretében elsöprik. Tetszik a mandala mögött álló filozófia. A mandalába pedig eljrejttettem az Élet Fáját, a kabbala tanainak vizuális leképezését. A fa tiz szférája tiz emanációt, tiz "lelki szintet" képvisel, mindnek saját energiája, jelentősége és szine van. A cukorkák a Sugar Design cukrászattól, Horváth Eszter mesegyárából érkeztek, a design pedig Simon José keze munkája, ő dolgozott a Gumimatrac a Gangeszen boritóján is, és a Pep! magazinnál is - ahol felelőszerkesztő voltam - teremtőtársak voltunk. A megjelenteket olyan írásokból válogattad össze, amik korábbi írások vadhajtásai. Sok ilyen gondolat éppen kezedbe került papírokra jegyezted le. Ezzel könnyítetted kiadni a benned lévő gondolatokat esetleg gondokat, vagy pusztán azért is volt, mert elfelejted? A korábbról ismert 7-8 irásom újragondolt, vagy szerkesztetlen változata azért került a bonbonok közé, mert rájöttem, hogy valójában már azok is ennek a történetfüzérnek részei voltak, csak akkor még nem ismertem fel, hogy ebből könyv lesz. Emellett rengetegen vannak, akik nem használják az internetet, vagy épp elkerülnek egy valahol megjelent cikkemet, ezeket a gondolatokat pedig velük is meg akartam osztani. Az előző és mostani könyvedben is sok szerepe van a családnak. Mondhatni hogy ez természetes mindenki életében ott a család. De valahogy a könyvön keresztül olyan mintha velem is ott lenne például édesanyád és édesapád. Nagyban hozzájárultak ők ahhoz ahol most tartasz? A családom a születésemmel megörökölt karmikus csomagom része. Akik ők, az én vagyok: ezekkel a kacsolatokkal kell a legintenzivebben foglalkoznom, mert csak akkor tisztulok meg az újászületéssel járó kijavitandó hibáimtól, ha megértem, miért vannak jelen az életemben, és mit kell megtanulnom belőle. Én és a szüleim lelki társak vagyunk, egymás sorsának épitői, és életeink során meg kell tanulnunk, hogy csak úgy segithetünk a másiknak, ha a saját fejlődésünkre koncentrálunk. Ha gyerekvállalásra kerülne a sor, akkor mennyire mennél azon az úton, amelyen még anno ők vezettek Téged? Ebben a pillanatban úgy képzelem, hogy nagyon laza szülő lennék. Arra fektetnék komoly hangsúlyt, hogy a gyermekem megfelelő spirituális nevelést kapjon, ami magyarul azt jelenti, hogy az elfogadást, a feltétel nélküli szeretet és a "lehetetlen nem létezik" elvét lássa maga előtt megvalósulni. Igyekeznék példás élettel nevelni a gyerekemet, titkok és hazugságok, szinjátékok nélkül. De ahogy korábban mondtam, tisztában vagyok vele, hogy egészen más elvben és gyakorlatban gyereket nevelni. Könyvben sok a buddhista, kabbalatanítás. Ezek közt sok volt az olyan, ami általános érvényű, de mégsem tudatosítottam addig, míg Nálad nem láttam leírva. Az emberek miért veszik észre ezeket a dolgokat nehezen? Mary Poppins egyszer azt mondta: "Néha olyanok, akiket igazán szeretünk nem látnak tovább az orruk hegyénél." El kell fogadnunk, hogy a fejlődésnek megvan a maga tempója, és nem lehet siettetni, mert ahogy Yehuda Berg irja, ez olyan lenne, mintha mérgesek lennénk a fára a nyers almája miatt. Az érésre a velünk történő események mellett azokon a fimeken, könyveken, zenéken, képzőművészeti remekeken keresztül érkező üzenetek is hatással vannak. Boldog vagyok, ha a Lélekbonbon sokak számára ilyen üzenethordozó lehet. Kiknek ajánlod igazán a könyved? Minden léleknek. Mindenkinek, aki tud olvasni, akik pedig nem tudnak, azoknak talán kiadunk egy hangoskönyvet. Akik pedig személyesen szeretnének bonbont csemegézni velem, azok számára nyár végére tervezek Tel Avivba egy Lélekbonbon Kreativ Napokat: néhány nap izraelben, meditációval, beszélgetésekkel, irói workshopokkal, jógával, és sok-sok főzéssel. Berta Péter |